A bölcsiig.
Gyalog megyünk. Bori babakocsiban. Bár hétfőn még Berci is beült, így ketten mentek egy kocsival. (Úgy, hogy fektetve volt a babakocsi, és elől ült Bori. Felém fordulva, Borinak háttal meg Berci:))
Közben errefelé, Szekszárdon, a járdák állapota hagy némi kívánni valót maga után. Így Berci minden rázkódásánál a babakocsinak megkérdezte, hogy ez mi volt... itt indult a szinonima keresés:)
ez egy bukkanó
ez egy bökkenő
ez egy huppanó
ez egy biccenő
ez egy giringy
ez egy göröngy
ez egy döccenő
ez egy zökkenő... így mentünk.
Ma reggel már nem ült Bori mögé. De minden reggel harc volt, hogy Berci ne állva aludjon az alvókutyával, ujjával a szájában útközben, hanem jöjjön egyenletes tempóban a bölcsifelé közeledve. Nem mindenkutyánálmegállva, mindenbokorbabenézve, hanem csak beszélgessen és énekeljen és haladjon. Bár meg kellett nézni a sétálóutcán az összes szép csatornafedőt, ahova a takarítónéni is kiöntötte vizet, és elmondtam Bercinek, hogy azért kell idegyűjteni, mert a koszos vizet a vízmű megtisztítja... De csak ugrándozott csatornafedőről csatornafedőre, én meg örültem, hogy haladunk. Fél óra alatt lent voltunk a bölcsibe, ami jó, mert nekem egyedül is 20 perc. És Berci nem nyivákolt, hanem jött végig. Bori eközben énekelt velünk, ha úgy adódott, de leginkább könyvet olvasott:) a könyve egy játszótérről szólt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése