2010. március 13., szombat
Mindannyian itthon
Hazaérkeztünk tegnap Bercivel. Már épp ideje volt a saját környezetünkbe érkezni :) Bori először nagyon örült nekem, mikor a bölcsibe mentem érte, aztán délután már nem adott puszit, biztos emlékezett, hogy itthagytam, de aztán minden rendbe jött. Bercit viszont nagyon várta, már mindig mondja Bertyci valahogy így. A bölcsiben csak dicsérték milyen jól viselkedik, milyen okos.
Így telt az este. Reggel most valamiféle dínós mese volt a tvben, Berci nézte reggel a bilin, aztán Bori is felkelt, és megszökött pelenkázás közben és mindent lepisilt, Berci ment utána, és a tegnap levetett ruháimmal törölte fel. :S Aztán ő is pisilt egy kicsit a földre, és mondta, hogy ő is pisilt, erre mérges lettem, amit nem értett, és kérdezte, hogy dehát a Borinak szabad, neki pedig miért nem... Mondtam neki, hogy ő már nagy és okos... így aztán a bilibe is pisilt reggel, és megdicsértük.
Elmentünk sétálni, játszótérre ma, most meg alszanak.
A hetet jól viselték. Bori elvolt az apukájával. Bercire a nagyapja vigyázott, csak csütörtök dél körül került ki a nagyanyjához Postavölgybe, és pénteken jöttünk haza.
Pécsre busszal mentünk, nagy tömeg volt, a busz hátsó sorában ültem, ölemben a gyerekkel, aki elaludt hamar, és rálógott a két mellettem ülő fiatalemberre, jól elfáradtam az út végére tartani Bercit... Mikor felébredt Pécs határában, kinyitotta a szemét, és félálomban azt mondta: Ennek van kereke. Mi? kérdeztem én( kultúrálatlanul, mert az oskolában azt tanították, hogy azt kell mondani: tessék?) Erre rámnáz , mondja: Hát a busznak van kereke :) ez volt az első gondolata egy óra alvás után.
Nagyon kedvesen beszél már... nagyon sokmindent mond, választékosan.
Szóval minden rendben volt, bár az időjárás alakulhatott volna kedvezőbben, tekintettel arra, hogy magamnak csak egy szandálcipőfélét vittem...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése