Hétvégén Hódmezővásárhelyen voltunk

a gyerekek és én
Szombat reggel feltápászkolódtunk
nehezen
már ami a felnőtteket illeti :)
9 körül indulásra készen álltunk,
autóban még volt benzin, m0-ról letértünk , nem kevergőztünk, vagy kavargóztunk, hanem egyenesen haladtunk a célhoz . Szegednél álltunk meg pihenni csak.
Juli rendes volt aludt.
Kati ebédet főzött, sokan eljöttek
Mór, Niki, Bence, Józsi, Ida, Mama, Papa. Juli bemutatta a tudományait, szótfogadott
Berci combizma fájt, azt kenegettük
hőemelkedése lett, elsétáltunk Nurofenért, hogy Juli is aludjon. Hideg volt, Bor, aki mindenhova szeret jönni, felvette egy hosszított pulcsimat, ami a bokájáig ért, de persze jól állt neki.
Délután Medárdnézőbe indultam (volna egyedül), de Bori az ajtóban sírt, és végül vittem.
Cukibaba megtekintése után Bori kiment játszani a cukikutyával, utána iramodott végül Rókus is, unokatesóm nagyobbik fia. És együtt összevizezték a ruháikat, mindenki a sajátját, főzés-sarazás keretében.
Második napon Strandon voltunk. A strand teljes átalakulson ment keresztül, belső élményrésszel, külső medence felújítással. De és leginkább hangulatában változott, a dzsumbujos gyerekkori élmény, ahol a bokrok között fellelhető volt egy náddal elkerített nudista rész, egy egy szobor,játszótér... most meg átlátható, rendezett.. sehol egy nagy zöldalgás medence, csak csempe és mozaik :)
Na de a nyugdíjasmedence gyerekhelytelenítő hangulata mitsem változott.
Még egyet papáztunk mamáztunk, fagyiztunk, indultunk haza.
és este felmerült a kérdés Berciben, hogy : akkor holnap még itthon vagyunk, nemleges válasz hallatán elkeseredett, hogy a háááááziii, de mondtam, hogy majdreggel, mertmindmeghalunk a fáradtságtól... Így reggel ceruzasercegésre ébredtem 6 után nem sokkal :)