Gyöngy az idő, vándoroljunk,

Nincs szekerünk, bandukoljunk, lassú folyó ága mellett járjuk a halk fűzfa berket.

Este a láb gyönge, fáradt, lombok alatt nézünk ágyat.

Szöcske-bokán jő az álom,

Száll a világ lepke-szárnyon.