tenger

Újrahasznosítottuk az adventi naptárat

Berci halai a sárgák meg a fekete egy család a legkisebb az apukájával beszélget a másik az anyukájával. Bori rózsaszín halának is van kicsinye :) Ja és mindnek el kallatt bújni a szürke szikla mögé, hogy ne találja meg a cápa.

Sárga kicsi  a rózsaszín az anyukája

Berci hala

Bori hala

a hátoldalára tengerfeneket készítettünk. 555

Berci és az éhség

Tegnap délután elmentünk sétálni, alvás után közvetlen, hogy még egy kis világosat elcsípjünk... de Berci mindenért üvöltött, vissza akart fordulni, a boltban is úgy viselkedett, mint egy bolond. Aztán rájöttem, hogy hiszen ebédet alig evett, hanem csak reggelit, aztán kapott egy túrórudit, és azon túl egy nyisszenés sem volt. Meg ettek hamburgert még a főtéren. Már máskor is volt ilyen, hogy Berci ennyire irritábilissá vált, mikor éhes volt, de azt nem mondja, hogy éhes.
Éjszaka amúgy kissé hörgött, reggel meg krupposan köhögött, úgyhogy szóltam Lénárdnak hozzon haza vmi varázsszert... pedig már nem is gondoltam a kruppra...Szóval ez van.
Délelőtt szortíroztuk a játékaikat, kiszedtük az ágy alól a kacatokat, de még tökéléetes rend nincs, csak külön vannak a kockák-duplók , babacuccok, főzőscuccok :)
Most mostam fel, Bori persze rögtön elcsúszott, hiába a figyelmeztetés...
Aztán csinálunk ebédet, ha már megszáradt a kő.
Úgy tűnik amúgy, hogy a macskát számon tartja Bori: Bercit öltöztettem, egyszerre csak Bori eltűnt, és pizsamában kitrappolt a kamrába behozni a cicát...mezítláb... vááá
Pedig ez a macska, azt hiszi övé a karácsonyfa, tegnap belegabalyította magát egy girlandba, és az egész fát eldöntötte, összetört egy csomó üveggömb. Szóval sok van a rovásán, Bori tiszta karmolásnyom...pl.

Berci a fotós:)

Tegnap kirándultunk és végig fotózott virtuálisan, ide kellett állni, meg oda, aztán kacsintott egyet, később szerzette egy botot is, és beszúrta a földbe, az volt a kamera, és így ő is rajta tudott lenni a képen, ha beállította az időkapcsolót :D

Berci képbeállítása

Itthon végül fotózhatott igazi géppel is, mikor meggyújtottuk a gyertyákat:

Bori képbeállítása :)

Aztán Bori is akart fényképezni:

Berci táncoló

felkérte a lányokat is az oviban :)
Meg pörög-forog.
Kérdeztük, h. ő mit ad ajándékba majd nekünk karácsonyra. Mondta, hogy ír a télapónak, apának könyvet, nekem meg telefont adjon :)

advent

Bori beteg.

Hétfő óta itthon vagyok vele. Tőlem kapta el, de ő lázas is, meg minden. És alig eszik.

De délelőttönként jól van, játszik, meg macskázik.

Berci

Kérdeztük tőle tegnap, hogy mi a jó benne, annak kapcsán, h. kinek hoz a Télapó ajándékot. Mondta, hogy hát a szeretet , hogy mennyire szeretlek titeket! És beleugrott az apja nyakába:)

Bori....

Mondom neki reggel, hogy a hisztizni nem szabad, meg szót kell fogadni, mert különben nem hoz a télapó ajándékot. Erre Bori: Majd lopok tőle!

Tegnap egyébként odaállt elém az egyik kis ovistársa, Orsika, mondja, hogy a Bori sosem fogad szót, és nagyon rossz. Erre az óvónéni megkérdezte Orsikát, hogy ő szeretné e, ha a Bori az ő anyukája elé állna árulkodni :) Ilyen óvónénink van :)

Ja és a Bori szerelme a Tomi, aki a Berci barátja is. Egyik nap egyszerre mentünk hazafele. A Tomiék apukája fogta a Tomi, meg a Zsófika (Tomi húga) kezét, Bori meg a Tomi kezét, és mondta, hogy szereti a Tomit, aki erre mondta, hogy mehetne Bori velük haza, és lehetne a testvére, amire Zsófika elkezdett sírni, hogy most akkor mi lesz... Mondtam, hogy hát egy embernek lehet több barátja, meg több testvér is, de Bori már nem lesz a testvérük... Aztán hazamentünk :)

Meg csütörtökön vártam haza Lénárdot, mert mentem utána az egyik barátnőmmel  sétálni. Öltöztem fel. Bori meg kérdezte könnybelábadt szemmel, hogy : Itthagysz minket egyedül? Mondtam, hogy nem lesz egyedül, itt lesz Berci is :), kérdezte: De visszajössz? mondtam igen....aztán néztem rá, mondtam, Csak vicceltem, mindjárt jön apa, nem lesztek egyedül, akkor aztán ugrált is, épp belépett Lénárd, nagyon örült neki...

adventi naptár

Tegnap volt az első nap... és .... egyszercsak az összeset kibontották megettk... ennyit a készülődésről, tovább tartott elkészíteni, mint szétszedni... Aztán eszembe jutott,, hogy végülis öcsémmel nekünk sem maradt soha egy hétnél tovább a mikuláscsokiból pl... Szóval túl nagy volt a kísértés :)

Rég nem írtam

Pedig mindig van valami.
Berci táncolni tanít, mióta jár táncolni, kell utánozni, amit csinál mindig.
Fiús dolog:
Egyébként múltkor megint vérzett az orra, mert ellökte az egyik kisfiú, de erről nem tudott sem az óvónéni, csak láttam a ruháján, Berci azt mondta az óvónéni előtt, hogy nem is vérzett, csak nekem otthon mondta el. Tudom, hogy azzal a kisfiúval folyamatosan provokálják egymást, de azért szeretik ezt az egymásheccelést stb... és emlékszem, milyen volt, amikor nálunk az oviban is ellöktek valakit, elesett, netán egy kis vér is folyt, akkor már nagyon megbánták a dolgot, és akkor vigasztalták a sebesültet, és ettől a vigasztalástól már meg is nyugodott a gyerek, és nem akarta elárulni a társát, főleg, hogy soha nem egyértelmű az eset, ki kezdte és a többi :). Valami ilyesmi lehetett, és Berci nem árulta el az óvónéninek :)
Kutyás dolog:
Pesti utunk óta két foltos kutya van. Berci nem akart újat, mikor hazajött az autóval a régi, Bori viszont eléggé ragaszkodik az újhoz, viszi mindenhova (ebből következik, hogy egy idő után nem fogjuk tudni megkülönböztetni a kettőt). Szóval lefekvés előtt mostmár 2 foltoskutyát kell előkeríteni a ház legülönbözőbb zugaiból :)
Macskás dolog:
Csak, hogy a cicáról is legyen szó, pedig igazán nem érdemel említést, csak éppen néha bent van, bori el sem engedi, szorítja, a macska karmolja Borit, de mikor kiszabadítom, akkor is végül valahogy visszamegy Borihoz, meg el sem megy, pedig Bori nyúzza, és nem is dorombol, pedig egyébként szokott... de lehet kicsit mazochista, hogy visszamegy. Szóval ilyesmi újság a macskával.
Kirándulás
Még a végére, hogy kirándultunk is, de csak egy órát, mert a dombon olyan hideg volt, leették a zúzmarát az ágakról, szedtünk kökényt, csipkebogyót, zsidócseresznyét.... ja éééés hogy valami ehetőt is írjak: az út egy szőlős mellett vezetett, a szőlő be volt kerítve, le volt szüretelve... csakhogy (jégbornak talán) meg volt hagyva egy soron a szőlő. Lénárd átmászott a magas kerítésen és két fürtöt szedett a szőlőből, de ez a két fürt olyan finom volt, hogy csak na :D

Visszajött az autónk

Merthogy elromlott
az autópályán Paksnál
Ott dekkoltunk a pályaszéli benzinkút-pihenőnél 2,5 órát, pénz nélkül, miután Bori kivette előző nap a tárcámat a táskámból :)
Ezalatt a terepet felfedeztük. Feldíszítettünk egy kisfenyőt kövekkel és piros bogyókkal, rajzoltunk, volt ott két rugósló, azon lovagoltak, fogócskáztunk, telefonáltunk, ilyesmi, aztán jött a felmentősereg... egyszercsak. Paksra ment betegszabadságra a kocsi, kerestünk szerelőt, ma meg hazahozták, már hiányzott. A reggeli indulásnál főleg... a reggelek így indultak:
Este: lemegyünk gyalog
Reggel: lemegyünk busszal
7:10 után: hívjunk egy taxit :)
De mostmár lehet menni reggel vele.

Berci

Apa nézd, itt lesznek a fecskék. Ne menj el, nagyon vicces lesz, a végén mind megkopaszodik. és lepotyog. Nézd meg apa.


Így vezette fel Berci a dolgot.
A macskát meg elnevezte Pisztáciának. Így most van neve is :)
Bori meg nyúzza rendesen. tehát edződik.
Néha egymás idegeire mennek direkt... az ééén nyertem! Nézd Berci elvettem a kutyád! Nézd Bori elvettem a párnád! De ééén akarok nyerni, enyém az utolsó falat korty stb. visíííííííííííííííííít :) puff... és így tovább.
Borinak szokott fájni a hasa, néha hasmenése is van. Tejcukorérzékenységre gyanakszunk. Gondoltuk ki kéne vizsgálni, de ahhoz meg kell inni tömény tejcukrot, és után a nézik a vércukrát fél óránként, az 4x-i szúrás az ujján... hát lehet inkább megpróbálunk laktózmentes tejet adni kakaónak reggel.

ugrikbugrik

Származási hely: Kollázsok

gyertya

minden nap kell gyertyázni, énekelni, télapótvárni (pedigholvanazmég). Hamar sötétedik, és ez egy napi program, és minden nap lehet újabb játékot, hogy rátettünk üvegpoharat, és elalszik, meg mondunk verset.
Ezt: Láng
Eldobtam egy gyufát, s legott 
Hetyke lobogásba fogott, 
Lábhegyre állt a kis nyulánk, 
Hegyes sipkájú sárga láng, 
Vígat nyújtózott, furcsa törpe, 
Izgett-mozgott, előre, körbe, 
Lengett, táncolt, a zöldbe mart, 
Nyilván pompás tűzvészt akart, 
Piros csodát, izzó leget, 
Égő erdőt, kigyúlt eget; 
De gőggel álltak fenn a fák, 
És mosolygott minden virág, 
Nem rezzent senki fel a vészre, 
A száraz fű se vette észre, 
S a lázas törpe láng lehűlt, 
Elfáradt, és a földre ült, 
Lobbant még egy-kettőt szegény, 
S meghalt a moha szőnyegén. 
Nem látta senki más, csak én. 

Meg énekeljük az ég a várost.

Itthon

Tegnap Bori egész nap abajgatta a macskát. Amit találtam két hete . Tett neki vmi puhát, meg gondoskodott, etetgette...

E

Este meg mondta, hogy ő fogorvos lesz, és kihúzza a rossz fogamat :) Szóval ilyen gondoskodó.

Berci jól van, majd írok róla is. 

Bercit megszállta a versenyszellem

Minden nap, mikor beérünk, vagy jövünk hazafele, az óvodában mindig nekünk kell lenni az elsőnek. Berci már fél cipőben, lógó kabáttal rohan ki a kapun, megelőzve pl. Tomiékat (akik előbb kezdték az öltözést pl) és kiabála, hogy mi vagyunk a leggyorsabbak, mi lettünk az elsőőőőők... de nekünk van a legjobb házunk, autónk stb :D Bori egyetért, de nem éli bele ilyen vehemenciával magát ebbe a versenydologba...

Hétvégén meglátogattuk a dédiket, akik szerint a gyerekeknek ilyen eleveneknek kell lenni. Mindenki jól elfáradt a három napos rokonlátogatáson, olyannyira, hogy kedden el is aludtunk, a telefonom, hiába csipogott fél órán keresztül, mind a négyen süketek voltunk erre... és fél hét helyett háromnegyed nyolckor keltünk.
Kialudtuk magunkat.

3

 

Szóval Bori szülinapja, ami múlt vasárnap kezdődött és jövő vasárnapig tart :)

De ma van igaziból. Egy halom csicsát kapott tőlünk tükröt, meg gyűrűt, meg hajgumit, meg balettcipőszerűt, rózsaszínt ilyesmit.

Az oviban is ünnepelték, és egyáltalán...

coxsackie A16

a neve, annak a vírusnak, ami miatt most Bori itthon lehet.

Ilyen hólygok voltak a kezén, most a lábán, de jól van, csak az orra folyik.
A másik képen Bori gyurmából meg zsebkendőkből csinált házikót, de mire odaértem a géppel már szétszedte, aztán újra csak ilyent csinált, pedig ötletesnek tartottam:)

Berci kissé zokon vette, hogy neki kell menni oviba.

Csak, hogy ne olyan ritkán írjak :)

Borinak nagyon tetszik az ovi, beszoktatni nem kellett, alig lehet elhozni onnan :) Bár ez kezdeti lelkesedés lehet.
Voltunk tescoban ma, szereztek sapkát maguknak... télire. Mi meg mosószert, amivel mossuk... a ruháikat... amikből igen sok fogy. Az oviban is át kellett Borit öltöztetni. Berci estig hordja a ruháit... ennek inkább az lehet az oka, hogy sötétebb, és nem olyan feltűnő a sok kosz rajta.
Az esti mese nélkül nincs alvás nálunk, csak épp egyre több és több mesét szeretnének, egyet a Szigfrídesből, egyet a Gőgösgúnárgedeonból, egyet a MohaésPáfrányból.... meg esetleg a mackósból... ja és a kisfiúsból (ami Janikovszky), ahhelyett, hogy megbecsülnék, hogy mesélek, még és még több mesét, és ne is menjek el onnan. Pedig már majdnem leragad a szemük a mesék közben (kivéve mikor pl. Szigfríd ordít).
Valamit viszont ki kéne találni, hogy jobban viseljék magukat. például a boltban, lehet velük beszélni, de annyit kell jártatnom a számat és magyarázni, míg végül belátnak valamit... pl, hogy nincs szükségünk 8 db színes dinnye és telefon stb. formájú radírra....hiába szép...
Rakok képet róluk, azokon olyan kicsit jó gyerekeknek tűnnek :)
Berci egyébként tényleg együttérző, és mindig figyel kit kell megvigasztalni, vagy kit bánt meg.

Borinak meg gondoltam egy fodrászolható baba kéne, mert minden délután engem fésülget, copfozza a hajam :)

olyanokat mondanak..

de sajnos nem mindig emlékszem.
De ma kérdeztem Borit, mit szeretne szülinapjára, és azt válaszolta: döglött egeret nem akar...
Holnap kezdi az ovit. Már mindig mutatja, hogy ennyi éves leszek, három. és kinyitja az ujjait...
Egyre korábban sötéteedik, de szerencsére a jó idő miatt sokat lehet kint lenni, bár az eső kivételével mindig ki lehet menni. Én már várom az esőt olyan száraz minden...
Amúgy nem mondhatom, hogy a legjobb gyerekek mindig, főleg Bori visítórohamaival nem tudok mit kezdeni. Minden hisztinél elmondom, hogy addig nem lesz semmi, amíg sírás nélkül el nem mondják, mi a bajuk, és megbeszéljük, mit tehetünk... nyugodtan...de ez igen nagy türelmet igényel...

Jó nekem!

Janikovszky könyve, melyet mérgemben olvastam el, nekik, és levezettük vele a napi feszültséget :)
Egész nap a hisztizés és a szófogadatlanság jegyében telt. Kértek pirítóst de aztán nem akartak enni, behozták a pudingot, Bori szétkente a ruháján, le-föl kapcsolgatták a villanyt, és mindig az kellett, ami a másiknál volt. És nem akartak aludni sem :)
És ekkor elővettem ezt a könyvet, hogy most beszélgessünk arról, hogy ki minek örül, és, vajon apa, anya mit szeretne :)
És végül olyan jó kis előadás kerekedett ebből, hogy mindannyian elfelejtettük a mérgünket, meg nevettünk, és békésen aludtak el...

szeptember

Rég nem írtam megint.
Ez a sok bölcsi ovi munka
Pedig voltunk egy két helyen, szabadabb napokon, mamát látogattunk, gesztenyét gyűjtöttünk, meg a Bori mondatait.
Csak még így is néha keveset vagyunk velük.
Minden reggel biciklivel megyünk le, ez elég gyors. Délután azért megállunk a téren, szökőkutazni, fagyizni. Mert még mindig olyan meleg van.
Tegnap azért elmentünk strandra, csak hárman, és nagyon jól éreztük magunkat. Berci azért megmondta, hogy a kedvence Fadd-dombori, aztán a tenger, és csak aztán ez a Siklós. Csak épp Fadd-dombori az hideg lassan :) a Tenger meg messze van.  Bori már kicsit siklik a vizen, és nagyon jó vízfekvése van. Berci ehhez olyan hirtelen és ugrálós :) De sajnos csak a nagycsoportosok mehetnek úszni, legalábbis az ovival, pedig Bori már mehetne, Bercinek még sokat kéne gyakorolni. Talán, ha jövőre lesz valahol úszóstábor... ami ilyen nappali... Csak azért tudom, mert Vásárhelyen volt valami hasonló.... bár lehet nagyobbaknak ott is :) Vagy, ha ott lesz nyáron elmehetünk oda egy hétre :)
Bár állítólag lesz itt új strand, amit átadtak július közepén, aztán aug 20-án, és még végül mostanra is tervezték, de talán jövőre tényleg elkészül :P

Egyszer mentünk gyalog is le, de a bicikli azért is gyorsabb, mert nem kell a gesztenyéket összeszedni útközben. Viszont gyalog sokkal jobb menni, ha időben elindul az ember, mert lehet beszélgetni, és sok érdekességgel találkozni útközben :kutyák, nénik egyebek :)

Rég nem írtam.

Telnek a napok. Munka, bölcsi, ovi :)
Hétvégén meg kirándultunk, meg jöttek papáék. és beleraktak mindent a konténerbe, ami most megtelt.

A föld alól az ásás közben mindenféle érdekes (szerintem más jelző jobb lett volna) bogár került elő, pl. lótetű :) Berci sokat dolgozott, Bori meg segített nekünk, jött velünk boltba... csak , hogy erősítsük a nemi sztereotípiákat.

örökmozgók a nagyapjukkal múlthéten

Származási hely: Kollázsok

ovi bölcsi

Berci megtalálta rögtön Tomit az oviban, és azon nyomban sárkányokká váltak :) Már már elfelejtett hétfő reggel elköszönni, de aztán sírva jött, hogy nem is adott puszit.
Bori pedig mondja, hogy holnap már ő is oviba megy, egyelőre viszont bölcsiben inkább bölcsisnéni szerepet szeretne betölteni, így első nap délután nem is aludt el, hanem csendben feküdt, és amikor már a többiek elaludtak odaült a kisasztalhoz Edina mellé játszani :)
 Délután azért mondták, hogy ők nem akarnak oviba menni többet, hanem velem otthon... de az élet :)
Ma délután voltunk Fadd-domboriban :)

Titok

Minden gyereknek vannak titkai, Bercinek különösen.  Néha megmondja, hogy ne menjek oda, mikor épp valakivel játszik, beszélget. Meg amikor az apukájával játszott kalózosat, mondta, hogy ne mondjuk el mit játszottunk, titok :)
Én a magam részéről örülök, meg kell tanulni minden gyereknek, ki , hogy viselkedik, amikor csak vele van, és nem kell mindenkinek mindent tudni, még akkor sem, ha az embernek az anyukája az illető.
Másrészről csak csodálkozik az ember , hogy nő, fejlődik, önállósodik a gyerek... mondjuk a fenekét még te törlöd, de már titkai vannak :D

Nemsokára kezdődik....

Ovi, bölcsi... bár Bori már nem akar bölcsibe menni szerintem :)
Az egész nyarunk nagyon jól sikerült. Jó volt végre velük lenni több időt.
Nagyon megnőttek. Borinak bokalengősek azok a nadrágjai, amik tavasszal nagyok voltak :)
Berci nagyon szeret mesélni, énekelni. Játszani, pancsolni, és ezeket mind megtehették az elmúlt hetekben.

Ulcinj

Petrovac

Itthon :)

Nagyon nagyot kirándultunk.
Kezdjük az első naptól, hogy igazi beszámoló legyen.
Múlt szombaton indultunk8 körül két gyerek meg mama meg én. Eszéken reggeliztünk. Eszék elég szegény város, sok fal tele lövésnyomokkal. De nagyon kedves emberek voltak itt. Berci például elengedte véletlen a lufiját a szél felkapta, és az utca másik oldaláról hozta vissza egy lány.  Hosszú utazás következett ezután Szarajevóig. Közben megálltunk azért. Egyszer egy zenica nevű városban, ahol ebédeltünk esőben... chevapot. Amúgy nem érdemes itt megállni, mert csak vas van és beton esetleg vasbeton... Szarajevóban esőben próbáltunk eltalálni valahova, valami szállásra, amit nem vett be a GPS, főleg új volt a GPS és még nem tudtuk, hogy kell minden funkcióját használni... de végül találtunk helyet magunknak. Szarajevo nagyon sokat fejlődött az utóbbi 13 évben. 1998 ban voltunk ott, amikor minden fekete volt, I-FOR katonák tartották a békét.. nagy harcok voltak ott. 
Vasárnap  tovább mentünk Moststarba. A gyerekek még mindig jól viselték az utat és Bori éjszaka sem pisilt be, többször is elfelejtettünk rá adni pelenkát este. Sokat sétáltunk, ebédeltünk, és még maradtunk volna... De ezen a napon már leértünk a tengerez is. Hosszú út után egy kicsit tengerezhettünk... aztán szerettünk volna haladni, de csak nehezen lehetett a tengerparton, a horvát rész nagyon kanyargós volt, a Montenegrói rész pedig végig beépített.  késő este értün végállomáskén Ulcinjba, ahol épp Müezzin énekelt és millió ember volt az utcán, pedig fél 11 elmúlt már. A GPS nem tudta a koordináták alapján hova kell menni, mert nagyon vékony és kanyargós utcákon lehetett eljutni valahova. De szerencsére találtunk egy kedves embert, aki felhívta a szállásadónkat, aki felvezette a kocsit a szállásunkhoz, ami olyan vezetéstechnikai ismereteket kívánt, ami nekünk nem adatott meg a nagy magyar alföldön... de még a szekszárdi dombságban sem.
Hétfőn pihentünk sétáltunk tengereztünk. Ulcinj elég érdekes város. Rengeteg ember van mindig. Az utcák elég koszosak. De a tengerparton finom homok van, és a gyerekek nagyon jót játszottak ott. Egész orzágban jellemző, hogy kitesznek napágyakat, amiket lehet bérelni, elfoglalnak egy csomó partszakaszt. Mi meg egyszersem béreltünk, mert sétálósak vagyunk, és egyébként közvetlen a part mellett kell lenni, és nézni, ahogy Berci 200.zal pörög be a tengerbe vízért, ki a homokvárhoz, kiás, követ keres, homokot dobál, lábat áztat, mindezt olyan tempóban... míg Bori elhelyezkedik elmélyed, formát készít, néha vizet hoz, és vigyáz nehogy elsodorja a víz. Aztán Berci szeret bemenni a vízbe, és a hullámokat várni, meg lebegni.
Borira meg vigyázni kellett séta közben, mert mindenkinek nagyon tetszett, minden ember megsimogatta a fejét, integetett neki. Egyébként is nagyon kedvesek voltak a gyerekekkel. Enni lehetett: chevapot, grillhúst, grill kukoricát, palacsintát, fagyit, gyümölcsöt. Pékség az volt mindenfelé, csak UHT tej volt, meg joghurt.
Kedden elindultunk a Skadari tóhoz,  Gondoltuk közel van és nagy. De nem lehet ám csak olyan könnyen megközelíteni. A hegyekről lehet nézni lefele hogy ott van, de a lejutás megoldhatatlannak tűnik. Úttalan utakon mentünk a hegybevájt egy sávos kanyargós úton, és erdős sziklás, nagyon érdekes részen is, egész szelídgesztenye erdőket átszelve, kecskék és szamarak mellett elhaladva, meg rengeteg fűszernövény között, azt hittük el sem érjük a helyet, ahol meg lehet közelíteni a tavat.. de végül eljutottunk Virpazarba, ahonnan hajóutak indultak. Ez ilyen nemzeti park központ, mint nálunk a Hortobágy, szóval nincs régi város, csak szállás, éttermek és árusítóstandok. De nagyon szép hely , és rengeteg állat lakik errefelé. Jó lett volna körbehajózni, valamiféle halk evezős csónakkal, de csak motoros volt elérhető. Így viszont csak távplról lehetett madarakat nézni. De kihasználtuk az árnyékos helyet és pihentünk, a gyerekek futkároztak. Aztán haza már gyorsabb úton mentünk. Nagy hosszú alagúton keresztül. Hazafele mége tengereztünk egy kicsit :) Felfele nem sikerült beállni, és az autó allja meg is ütődött, aztán a tulaj beállt, de úgy, hogy4 autó állt mögöttünk, amiből 3 at meg kellett mozgatni, ha ki akartunk állni.
Szerdán a Miami beach-nek nevezett strandon voltunk, kisbusszal mentünk. és taxival haza. Megint hullámoztunk. Leginkább Berci jött be mindenkivel, Bori kicsit félt, meg homokban elvolt. Kicsit napoztunk is, aztán dél körül elindultunk haza... vissza már nem volt busz, viszont meleg volt, és fáradtak a gyerekek, taxiztunk hazáig. Elhatároztuk, hogy, ha egyszer még kiállunk akkor nem jövünk vissza, inkább letelepszünk a nagy tó mellett.
Csütörtök reggel a ház többi lakójával megoldottuk a kiállást, így nem kellett repülni az autóval. Elindultunk, de sajnos valami elektromos része szétcsúszott az autónak, így mikor megálltunk nem indult újra, csak betolással. Ami elég aggasztó volt. Aztán találtunk Virpazarban szállást a gyerekek pihentek egy kicsit, és elmentünk egy nagyot kirándulni. Láttunk mindenféle érdekes állatot, két teknőst is, és mindenütt kedves emberek integettek. A gyerekek mindig megszomjaztak , ettek sok feketeszedret, rengeteg volt. és isteni finom, pedig azt gondoltam ez valami savanyú dolog :) Meg kaptak barackot is, és egy bácsi megmutatta az állatait :)
Pénteken délelőtt sétáltunk, délután Petrovacban tengereztünk. Gyönyörű zöld partja van... a kocsit persze minden alkalommal be kellett tolni, mikor elindultunk.  Egy kicsit aggasztó volt, de Berci még dalt is énekelt hazafelé erről:
A mama tolta, a bácsi tolta sok bácsi tolta
a néni beült, de nem sikerült neki
aztán a nagy bácsi beült, a mama tolta, két bácsi tolta
és anya nem engedte, hogy odamenjünk
tolni, tolni, tolni...
Szombaton elindultunk hazafelé, Szerbián keresztül... miután betolták a kocsit... csakhogy a kocsi állás közben is leállt már, és Szerbiához közeledve egyre többet kellett állni. Aztán a határ után megkerestünk egy szerelő műhelyt, ott 3 órán át vártunk. elmentek valami alkatrészért, aztán kiszedtek valamit betettek, aztán útnak indítottak, aztán 20 km múlva teljesen magától leállta motor, és kimentünk az út szélére. Anyu visszastoppolt a szerelőkhöz, és kb 2 óra múlva tért vissza, akik újból feltöltötték az akkut, elmentünk a következő városba, ahol nem lehetett megtalálni az embert, aki az autóelektronikához  értett, mondták eljutunk Uziciig... hát nem jutottunk el, este fél 8 körül megállt az autó a hegy közepén. Mostmár a gyerekek is aggódtak. Stoppal elmentünk Uziciig  és
aki felvett minket nagyon megsajnálhatott, mert a világon mindent elintézett. Szállást, a kocsi vontatását, a szerelést. Már reggel a városban volt az autó, és háromig szerelték. Egy olcsó hotelben aludtunk (ott ez volt a legdrágább) és jó kis szobánk volt a 13. emeleten. VAsárnap 3 körül lett kész az autó és hazaindulahattunk. Innen még kb 340 Km a határ, de az sok allás, kamion lassítja a közlekedést, nem beszélve a zastavákról... Belgrád után elméletileg autópálya van...vagyis majdnem 2x2 sávos út legalábbis lehet annak használni, mert elég széles, és lehúzódik, aki lassú. Két helyen is fizetni kell , de csak meseautópálya volt: hol volt, hol nem volt. És az autópálya végén a határon 3 órát vártunk, ami akkor már olyan soknak tűnt :) De vannak gyorsabb határátkelők is, gondoljuk, mert magyar autó kevés volt, meg szerb is... azok biztos tudják, hogy nem a főútnál kell átkelni :) Szegeden aludtunk, meg aztán hazajöttünk
Most aztán Berci el se akar menni itthonról, pedig az utat is élvezte :) A tengert és az állatokat. Bori a homokozást és az állatokat.

papázós hét

Itt voltak a pécsi papáék. Gondozták a gyerekeket.