juli

teljes erővel fújja az úszógumit épp
ezenkívül rájött, hogy ami a duplo-val nem ment, az két nyálas extrudált kukorica kukaccal megy :)
ezenkívül is mindent tud
pl. az autóm hangját, mikor jövök haza
és sose hagy gépezni
ideült...

nagyhiány

Még csak most mentek el, de olyan csend van itt...
Keszthelyen vannak...
De még nem is írtam se azévzáróról, se a múzeumokéjszakájáról se
szóval
Az évzáróról majdnem elkéstünk, mert mindenképpen méég (bonbonieren felül) virágot is kellett venni. És későn indultunk és gyalog babakocsival mentünk, és Lénárd nem is ért oda.  Szóval zene, tánc vers, búcsú, végre itt a nyár. rövid igazgatói beszéd a kitűnők kiemelésével.
Berci nem lett az
a magatartás és szorgalom miatt, és könyvjutalomban sem részesült. ez őt nem zavarta, amúgy... csak én gondoltam, hogy dehát olyankiválóügyeslelkesversenyző, hogy csak...
nem sokmindenre emlékszem. Bori beült az egyetlen jó helyre az ablakba (mer ott volt levegő). szülők és gyerekek a teremben, Juli pedig már az udvari ünnepség alatt sem állt vigyázban, de az osztályteremben már végképp szeretett volna valami érdekeset csinálni... na mindegy átvettük, és mentünk haza. Berci ki vót öltözve mellénybe, csokornyakkendőbe, de hazafelé ledobta a cipőjét, és Bori is, úgy rohantak előre. Alig láttam mán őket, mert én közben Juli orrát töröltem folyton. (mert folyton folyt). egyszercsak nézem a gyerekeimet, Körülveszi őket két nagyobb cigány gyerek, beszélgetnek... na gondolom, csak nem belekötött valakibe Berci.. de a kezdetet én orrtörlés miatt nem láttam. Aztán odaértem, azalatt már jött szembe a két fiú köszöntek is. Kérdezem Bercit, hogy hát amazok meg mitakartak? Csak megkérdezték, hogy hol vannak a szüleink, és nem vagyunk-e elveszve... Na tessék milyen előítéletes vagyok, pfúj... bezzeg a Dunánál, a kutyásoknak eszükbe nem jutott rászólni a gyerekekre, hogy ne ússzatok már be, mert elsodor a víz. Ok, ott voltam hamar, de azok leszarták, hogy nagyon veszélyes a szitu. (A fenti kép, szóval nem mehettek bele a gyerekek, amíg nem vagyunk ott, és aztán miután kiparancsoltam őket, mentünk haza, nem hozzák rám a szívbajt...)
Na szóval ilyen volt ez  az évzáró.
Itthon hárman egyébként többé kevésbé az idegeimen táncoltak, vagy egymáséin...

Ja hát a nagy élmény. a Múzeumok éjszakája
ha nem is a múzeum okozott ekkora élményt, hanem a fizikai kísérletek előadás, ami egy fantasztikus jófej tanár vezetésével zajlott, segédekkel. Ahol az is élmény ha fúj két szappanbuborékot, ha sikerül :)
De minden gyerek jelentkezett és örült. És Berci is meg Bori is két órán keresztül végig figyelt, és érdeklődött, jelentkezett MINDEN feladatra. És Berci  már azt tervezte hazafelé, hogy innen hogyan tudna bejárni Gödöllőre egyetemre, és gimibe is...Mert ott a segítő nagyfiúk gimisek voltak...
és el kell ismernem a Gödöllői egyetem nagyon szép, nagy a park, és sok a hely, jó hangulata van :)
Csak azért sírt Berci, hogy a 9 kor kezdődő kémiai kísérleteket már nem nézhette meg... de majd legközelebb...
Szóval nem hiányolta a sétatraktorozást, traktorvezetést, meg az egyéb feladatokat, amik voltak ott...

múzeumok éjszakája

Két órás fizikai kísérletelőadás, rendkívül tetszett a gyerekeknek :) Bori és Berci is annyyira figyelt...

végül csak sikerül az utolsó kísérlet is

most Berci ide akar járni egyetemre, de már legalábbis gimis szeretne lenni :)

orvosszülőkgyereke

Bori hiszti miatt drámaian veszi a levegőt... Én: Ne hisztizz így, mert ha ilyen sok mély levegőt veszel az kimossa a véredből a széndioxidot, és görcsölni fog a kezed, nézd így, mint az őzike feje, és zsibbadni fog a szád körül is...
Bori: Miért?
Én: Mert a plazma ionizált calciumszintje csökken... ááá haggyuk... számolj el két légvétel között tízig.
Bori ezt be is tarja, befogja az orrát két légvétel között, számol tízig. És jobb is...jé.. :)

Este meg hallom beszélgetnem Bercivel: Ha nagyon hisztizek görcsölhet a kezem, és rosszul leszek.... :)

duplózás részlet

mert ezt csinálja soookáig...

Juli fog e olvasni...

 ARRÓL, HOGY MI A GROTESZK

Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni: Köszönöm.

Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról.

Íme, a világ fejtetőre állt. Férfilábak kalimpálnak a levegőben, visszacsúsznak a nadrágszárak, s a lányok, ó, ezek a lányok, hogy kapkodnak a szoknyájuk után!

Ott az autó: négy kereke a levegőben, mintha egy kutya a hasát akarná megvakargatni. Egy krizantém: keljfeljancsi, vékony szára az égbe mered, ahogy a fején egyensúlyozza magát. Egy gyorsvonat, amint füstcsóváján tovarobog.

A Belvárosi Plébániatemplom a két tornyán levő két kereszten levő két villámhárító hegyével érinti csak a földet. És amott egy tábla a kocsma ablakában:

Bent egy dülöngélő vendég - fejjel aláfelé - elhozza sörét a söntésből. A sorrend: lent a hab, rajta a sör, fent a pohár talpa. Egy csöpp nem sok, de annyi se csordul ki.

Tél van? Hát persze! Hiszen felfelé szállingóznak a hópelyhek, és az égbolt jégtükrén lóbálózva iringálnak a korcsolyázó párok. Nem könnyű sport!

Keressünk most már vidámabb látványt. Ímhol egy temetés! Fölhulló hópelyhek közt, fölcsöpögő könnyek fátyolán át végignézhetjük, amint a sírásók két vastag kötélen fölbocsátják a koporsót. A munkatársak, ismerősök, közeli s távoli rokonok, továbbá az özvegy meg a három árva göröngyöt ragadnak, s elkezdik a koporsót hajigálni. Jusson eszünkbe az a szívettépő hang, amikor a sírgödörbe ledobált rögök megdobbannak és szétomlanak. Az özvegy sír, jajonganak az árvák... Milyen más érzés fölfelé hajigálni! A koporsót eltalálni mennyivel nehezebb! Először is jó göröngyökre van szükség, mert a porhanyósabbja félúton szétesik. Van hát kapkodás, lótás-futás, taszigálódás a kemény rögökért. És hiába a jó göröngy; a rosszul célzott rög visszahull, és ha eltalál valakit - pláne, ha egy gazdag, előkelő rokont -, kezdődik a vihorászás, a káröröm egészséges kuncogása. De ha minden stimmel - kemény a rög, pontos a célzás, s telibe találja a deszkakoporsót -, megtapsolják a dobót, derűs lélekkel térnek haza, és sokáig emlegetik a nagy telitalálatot, a kedves halottat és ezt a mókás, pompásan sikerült szertartást, melyben nyoma sem volt a képmutatásnak, a tettetett gyásznak, a hazudott részvétnyilvánításnak.

Kérem, szíveskedjenek kiegyenesedni. Amint látják: a világ talpra állt, önök pedig emelt fővel, keserű könnyekkel sirathatják kedves halottaikat.

eredmények :)

Berci mindig valahanyadik lesz
matekból második, szövegértési versenyen harmadik, sporverseny, meg már követni sem tudom
az utolsó hét csupa játék és mese.
Kivéve az autónk javítás alatt állt eddig
így kedden jól megáztunk
a megázás külön programmá vált
jófejséggé...
mondtam Bercinek,  hogy miért nem örül az esőnek, hiszen tiszta wellness, és még jegyet se kellett venni, ráadásul leveheti a szandiját és mehet a pocsolyákba, amíg Borihoz érünk az oviba. Miután Berci egy életigenlő ember, egy idő után nagyon belejött az esőben sétálásba, és futkározott.
Juli a babakocsiban ázott, de dudorászott. Az oviban ugyan megkapta Bori egyik pólóját, de minek :)
Szóval eláztunk, de nem bántuk... felfogás kérdése... meg a hőmérsékleté, amiben az eső ér minket.

Juli PEDIG megtanult járni nagyjából.

És hihetetlenül folyton duplózni akar, soha nem unja meg és előbb utóbb sikerül összerakni... remélem. de nem dühöng ám, ha nem megy, hanem soookáig próbálkozik... nézi nézi...

le akartam fotózni, hogy alszanak

de mire megtaláltam a gépet, már azt lefilmeztem, hogy ébrednek :)

Könyvhéten voltunk pénteken

3 gyerek és én. Lénárd dolgozott.
Úgyhogy péntek este, és a szombat délután olvasással telt.
Berci Tatu és Patu újabb masináiról tudhatott meg valamit, amely történelmi korokat mutat be... tavaly és tavaly előtt is ennek a sorozatnak darabjaival lettünk gazdagabbak. Tavaly Julivárásra valő tekintettek babaalatáshoz szükséges masináik voltak :)
Bori valamilyen oknál fogva az Így neveld a sárkányodat, ígytanítsd beszélni, regényszerű könyvet kérte. És hason fekve teljesen folyékonyan olvas belőle, noha nem azt ami oda van írva ...
Egyébiránt leír sok szót a könyvekből, felolvastatja velem, és aztán a betűkből új szavakat alkot, mint egy anagrammaként használva a leírtat. Ügyes ebben. (és eközben nem piszkálják egymást Bercivel épp...)
Juli pedig lapozót kapott, és rendkívül értékelte a szép képeket. Amiket nem mindig ismer fel, mert olyan szép a könyv, de a cirágokat felismeri, odaemeli a könyvet az orrához és hapcizik :) Nagyon nézi, lapozgatja, mosolyog brümmög és olykor komoly arcokat vág olvasáshoz.  Így hencsergünk az ágyon. én a saját könyveimmel. és ők is nagy komolyan...
Még egy két gyerekkönyvet szerztünk egy erdélyi kiadótól... szép képekkel, és az illusztrátor dedikált is :)
Majd még a többi könyvről is... eccer
Szombat délelőtt pedig itt volt két fociszerető fiú Berci nagy örömére...
na mennem kell juli nem hagy

Juli a csavaroseszű

Mindent kibont, szétszed ez a kislány
reggel odaadtam neki egy palackot kis vízzel... játszani... megnéztem, nem csöpög e, fél perc, és már az egész ágyunk tiszta víz volt...
tegnap pedig az ikeás tolikocsiját csavarozta szét... előtte pedig a szekrénykihúzógombokat egyesével... tehát épp bizonyítja azt a pár hónappal ezelőtti hipotézisét miszerint a világot a csavarok tartják össze :)

Borinak ballagás után megígértem, hogy egyik este elmegyek csak vele korzózni a belvárosba. kirakatokat nézni, fagyizni, beszélgetni. Na minden este persze számonkért, hogy ma se mentünk. Tegnap már mondta elaltatom julit, akkor menjünk el a közeli McDonaldsba legalább. Aztán elmentünk , evett két hamburgert, ittunk ájszteát. Aztán sétáltunk egyet a panelházak közti stopshopnál, megnéztük az iskolatáskaválasztékot egy papírboltkirakatában... Bori ettől rendkívül boldog volt...