iskolatáska

ialatt bent aludt Juli én meg vasaltam

addig a nagyok... sárgombóclevest fúztek bográcsba az udvaron
előszedték a bográcsot, megtöltötték, gyúrták dagasztották stb

közben Juli is felébredt

vasárnapi zárvatartás

amelynek hatására a népek kikirándultak Dunakeszi dunapartra.

művészeti iskola

Délelőtt felvételi volt
A bejáratnál megkérdezték a gyerekeket mit szeretnének tanulni.
Berci azt mondta furulyázni, Bori pedig rajzolni.
Volt előadás. Utána Bercit megkérték, hogy tapsoljon, meg énekeljen, és mehet nyugodtan.
Bori pedig meg volt illetődve, aztán rajzolt, mondták, hogy szívesen látják.

Bori nő

Bori és a női táska

Boribirodalom

mindent tudnak

Juli érti, ha mondon, nee, gyere vissza, vagy köpd ki
mondja, hogy Háp, pűűű (kaka), anya, apa...
Bori a másodikosoknak szánt matekversenyfeladatok megoldását nagyjából tudja, Berci pedig naggyon lazán :)
aszondja nekem ma: én el tudok számolni hármassával is százig, de egyébként nem lehet, csak kilencvenkilencig vagy százkettőig, mert a száz nem osztható hárommal...
és aztán is folyamatosan a számokról beszélt hazáig.

Hétvégén Hódmezővásárhelyen voltunk

a gyerekek és én
Szombat reggel feltápászkolódtunk
nehezen
már ami a felnőtteket illeti :)
9 körül indulásra készen álltunk,
autóban még volt benzin, m0-ról letértünk , nem kevergőztünk, vagy kavargóztunk, hanem egyenesen haladtunk a célhoz . Szegednél álltunk meg pihenni csak.
Juli rendes volt aludt.
Kati ebédet főzött, sokan eljöttek
Mór, Niki, Bence, Józsi, Ida, Mama, Papa. Juli bemutatta a tudományait, szótfogadott
Berci combizma fájt, azt kenegettük
hőemelkedése lett, elsétáltunk Nurofenért, hogy Juli is aludjon. Hideg volt, Bor, aki mindenhova szeret jönni, felvette egy hosszított pulcsimat, ami a bokájáig ért, de persze jól állt neki.
Délután Medárdnézőbe indultam (volna egyedül), de Bori az ajtóban sírt, és végül vittem.
Cukibaba megtekintése után Bori kiment játszani a cukikutyával, utána iramodott végül Rókus is, unokatesóm nagyobbik fia. És együtt összevizezték a ruháikat, mindenki a sajátját, főzés-sarazás keretében.
Második napon Strandon voltunk. A strand teljes átalakulson ment keresztül, belső élményrésszel, külső medence felújítással. De és leginkább hangulatában változott, a dzsumbujos gyerekkori élmény, ahol a bokrok között fellelhető volt egy náddal elkerített nudista rész, egy egy szobor,játszótér... most meg átlátható, rendezett.. sehol egy nagy zöldalgás medence, csak csempe és mozaik :)
Na de a nyugdíjasmedence gyerekhelytelenítő hangulata mitsem változott.
Még egyet papáztunk mamáztunk, fagyiztunk, indultunk haza.
és este felmerült a kérdés Berciben, hogy : akkor holnap még itthon vagyunk, nemleges válasz hallatán elkeseredett, hogy a háááááziii, de mondtam, hogy majdreggel, mertmindmeghalunk a fáradtságtól... Így reggel ceruzasercegésre ébredtem 6 után nem sokkal :)

vasárnap is nyitva

fogmos

Berci a nagyfogú

csöndkirály

Már egy ideje játszák ezt
egy ideig "pista bácsi-s" játék volt, és most aszondja Bori kb fél éve: Egy, kettő, három, Csönkirály! szoksz...
Gondoltam megkérdezem már mi az a szoksz...
Válasz: Zokni, angolul... (mintha ez egyértelmű lenne itt)
Gondoltam, bocs én kérdeztem butát :)

túra karikatúra

A "nagyok" Pécsett vannak, így elhatároztuk, hogy szombaton majd kirándulunk, nagyobbat, mint amit Bori bír. Csak aztán mondta Lénárd csütörtökön, hogy lemenne filmklubba, péntek reggel, meg, hogy lehet este ügyel, mert az áprilisi beosztását még nem nézte meg. Aztán hív, hogy ügyel, de hogy attól még ugyanúgy tudunk menni kirándulni.
Szóval Lénárd két nap aligalvás után összeszedte itthon magát, hogy de menjünk a Börzsönybe, mert fel kéne menni a Csóványosra.
Elmetünk Kismarosig autóval, Juli legalább aludt egy kicsit az autóban.
12 kor indult a következő vonat, azt megvártuk. Juli hátizsákban, aztán kimászott a vonaton, és mindenkivel öszeismerkedett. A gyerekere nagyon vigyorgott, és a színesebb ruhás felnőttekre is. Beleült egy lány ölébe, meg ilyesmi.
Megérkezéskor Királyréten esett valami hó, de sütött a nap és meleg volt.
Csóványosról lemondtunk akkorra már, A Nagyhideg hegy meghódítására készültünk :) A piros jelzésen.
Juli csomagban, rajtam hátizsák. Némi ennivaló. Bár Lénárd aggódott az ennivaló mennyisége miatt. És hogy hiába van pénzünk az erdőben nem fogunk tudni rajta élelmet beszerezni... Mondtam neki, hogy engem csak az nyugtat, hogy öcsémtől kapott egy olyan mobilt, ami egy hónapig nem merül le, és van rajta zseblámpa is.
MInden esetre, már sokat kellett menni fölfele Volt, hogy leültünk a napra Julit etetni, egy pólóban voltam, az is nyári jellegű, és egyszercsak jön a havazás...
Kérdezte útközben Lénárd, hogy a Nagyhideg hegy tényleg hideg-e, én meg mondtam, hogy télen biztos, nyáron lehet nem annyira, ilyenkor meg mindjárt kiderül.
Végre beértünk erdősebb területre. Túristákkal is találkoztunk. Mondták sár van , nagy.  Mindenütt kidőlt fák. A december eleji ónosborzalom nagyon nagy károkat okozott az erdőben, a felső-börzsönyben több út járhatatlan...
Juli elaludt, és aludt a hordozóban vagy tizenöt percet, de mikor felébredt aMagas taxnál jártunk, úgy érezhette hogy átaludt hirtelen két évszakot, mert hó volt és hideg. Lénárd mondta, hogy egyrészt éhes, másrészt neki már az élmény megvolt, forduljunk vissza-e szerintem. Mondtam neki, hogy a GPS szerint a Nagy hideghegyen van valami étterem. Na ebben nem bízott Lénárd, de aztán mégis elindultunk még felfelé, a hóóóóóban, latyakban, kidőlt fákon keresztül.
Juli az egészet élvezte, és semmi ellnvetése nem volt.
Fent végül tényleg volt túristaház és valamiféle étterem.
Pecsételőhely (először orvosi pecsétre gyanakodtam, de láttam, hogy sokan pecsételnek valami papírjukra vele)
Mi azért öltözködésügyileg eléggé kilógtunk az ottani társaságból. Volt rajtuk túrabakancs, kamásli, túranadrág, túrapóló, polárpulcsi, túrakabát, túrazsák. moder talkin bot... Valakiken valamiért a túracicanadrág...vagyis feszülős. vádlimutogatók :) Kész decathlon reklám :) Én még csak csak sportos kabátban voltam, de Lénárd a szövetkabát, barretsapka, kordnadrág összeállításban ... gyerekkel a hátán. (ilyenkorú gyerekek nem voltak, max kamaszok, magasan van az. )
Kérdezték, hogy mi is a Börzsöny 50-en vagyunk e. Jaa mondom, csak nem találtunk otthon más tíz kilós súlyt, hogy nehezítsük a túrát, azért hoztunk a hátizsákban gyereket :) De mondták hogy ja féltéglákat is hozhattunk volna...
Szóval egy fél óra után kihozták a babgulyásunkat és a somlóit , ettünk, pihentünk.És Lénárd szerint valami őrületes tempóban kellett volna lemenni, hogy a kiírt két óra helyett 50 perc alatt jussunk vissza Királyrétre a vonathoz. Hogy elérjük a szerinte utolsót. 17:38kor. Még mindig nyugtattam a soha le nem merülő zseblámpájával.... és éhesek sem voltunk már :)Lefelé a térkép alapján a kék keresztet kerestük, ami a piros kereszt útvonalán kezdődik. Ennek érdekében néha műúton, de leginkább olyan jelzésen mentünk, ahol még a kamáslis túrista se jár. Egyrészt gally és törzs akadály, szederindák, és sár között vezetett az út, azt se értettük hogy kerülnek a fára jelzések, mókusokat tanítottak be, vagy őzeket, vagy mi, mert ember nem nagyon járt erre... de megtaláltuk a kék keresztet. a kezdetét, és nagyon szép helyen vitt valóban... néha ugyan patakban benne, és át, és  már rééég átázott az egész cipőm.
A cseresznyés parkolónál viszont eltűnt a kék kereszt, mert az utat szétjárta egy traktor (vagy traptor, vagy raptor)... így az utolsó szakaszt lefele műúton tettük meg, aztán láttuk a kék keresztet, ott vezetett a patakban. Nagyon szép volt az erdő, kék volt a patak, és a kis bimbók, mintha fátylat vontak volna köré, a moha meg nagyon zölden világított. Kis virágok is mindenfelé.
És Juli hogy élvezte, alig aludt, csak nézelődött és dalolászott, és ha azt mondtam zutty magyot nevetett, ha meg hogy zitty-zutty, kacagott :) (gondoltam is elmegyek 8 hónaposoknak standupolni, annyira nevetett Juli. Aztán eszembe jutott Kitty barátnőm, aki rémséges fejeket vág a saját lányának, aki ezt kifejezetten élvezi, de mesélte, hogy hasonló korú gyerekek azért ettől megijedtek...)
Végül csak visszaértünk 18:35 re  ahonnan végül busszal mentünk Kismarosra az autónkhoz, és haza.

Azért elfáradtunk :)

Elkezdődött a tavaszi szünet

Mindenki itthon.
Fagyi, csoki, bolognai
Fúj a szél, a gyerekek hol kimennek, hol bejönnek
sétáltunk is
Holnap mennek Pécsre

Berci külön magatartáspontot kap... erős pirosat az osztálytermi viselkedésére
és zöldet a folyosón rosszalkodására :)

Bori bemutatóelőadása volt tegnap :)

amit Juli gondol...

-A világot a csavarok tartják össze. (mindenhol megtalálja, és féló

ráig babrálja a csavarokat)
- Minden lefelé esik... de anya felveszi.... (alap babadolog)
- Hagggggyad már az orrrom. JÓ VAN AZ ÚGY!!